A kutyák elhízási kockázata. Diétáztassuk a kutyát?

Az elhízás az egyik leggyakoribb civilizációs ártalom. Amióta a kutyák annyira domesztikálódtak (háziasodtak) hogy az ember mellett családtagként, barátként, sőt akár gyermek státuszban vannak, azóta náluk is egyre gyakoribbá válik ez a probléma.

A kutyák elhízása nem pusztán esztétikai kérdés.

Nem csak arról van szó, hogy a szomszéd bácsi kutyáját többen megsimogatják az utcán, mint a szomszéd néni kedvencét. A túlsúly ennél jóval több. Az elhízás alattomos voltát már az igazolja, ahogy kialakul. Az ember - pláné a kutya - nem veszi észre, hogy a dekák, a kilók ráragadnak. Az elhízás a szervezetben kedvezőtlen változásokat eredményez, amiket csak bizonyos idő után lehet ténylegesen kimutatni, de sokszor már későn. Egy csomó másodlagosan megjelenő betegség kialakulásáért felelős maga az elhízás.

Az elhízás konkrét oka, hogy több energiát juttatunk a kutya szervezetébe, mint amennyit le tud adni. Vagyis az energiaegyensúly pozitív irányba tolódik el. Hogy ennek mi az ok, az egyénenként eltérő lehet. Van, aki nem tudja helyesen megítélni az egy adag ételt. Olyan is van, aki túlzásba viszi a jutalomfalatokat. Néhányan helytelen szokásrenddel etetik a kutyát. Például akkor eszik a kutya, amikor az ember is. Az asztalról ő is kap ételt. Ilyenkor nagyon nehéz eltalálni a pontos mennyiségeket, így borzasztó könnyen túletethető a kutyus. Aki persze ennek roppant mód örül. De mentségére legyen mondva, ő nincs tisztában az elhízás kockázatával, a túlsúly veszélyeivel.

Kutyák elhízásával járó szövődmények

• szívizom gyengeség, amely a jelentős túlsúllyal rendelkező kutyák életét is kiolthatja
• érelmeszesedés, amelyről a rögök leválása agyi sztrókot, vagy tüdő embóliát okozhat
• magas vérnyomás, amely nehezen észlelhető a kutyáknál, de a rossz közérzetet, fejfájást garantálja, épp úgy, mint a vesekárosodás esélyét is megnöveli
• cukorbetegség, amelyet szintén nehéz észrevenni, de akár kómás állapotot is eredményezhet és egy életre szóló diétát és inzulin terápiát tesz szükségessé
• hormonális változások, amelyek szinte minden szervet érinthetik
• megnő egyes daganatok előfordulási gyakorisága, például az emlőráké
• a túlsúlyos kutyák nehezen mozognak így bélmotilitásuk, székletürítésük kórossá válhat
• a nagy terhet az ízületek sem bírják, így porckopásokra, ízületi gyulladásokra kell számítani

Diétás kutyaételeink

Fontos számunkra, hogy olyan ételeket főzzünk amelyek egészségesek a kutyák számára. A kecskehús zsírszegény, ezért a tökéletes választás súlycsökkentésre. A rendszeres húsfogyasztás javítja a szervezet anyagcseréjét. Diétás kutyaételeinket itt találja

 

 

A kutya tápanyagszükséglete

A kutya tápláléka alapvetően hat féle tápanyagformából tevődik össze, éppúgy, mint az ember esetében is. Ezek közül vannak az energiát adó fehérjék, zsírok, szénhidrátok és az energiát nem szolgáltató vitaminok, ásványi anyagok és a víz. Az energiát szolgáltató tápanyagok energiaértékét egy grammra szokás vonatkoztatni. Itt azonban meg kell állnunk egy kicsit, mert számos kísérlet bebizonyította, hogy egy adott tápanyagnak legalább kétféle energiaértéke lehet.

• Bruttó (gross) energia: az az érték amely a táplálékban papírforma szerint benne van, tulajdonképpen laboratóriumi körülmények között mért érték
• Hasznosítható (metabolism, utilizable) energia: amit a szervezet ténylegesen meg is emészt és fel is használ

A bruttó értéket a tápok és konzervek címkéjén le lehet olvasni, házi koszt esetében pedig jó közelítéssel ki lehet számolni a tápanyagtáblázatokból.  Az emészthetőség és a hasznosíthatóság már nem csak külső körülmények függvénye, hanem a kutya fajtájára, életkorára, egészségi állapotára, a felhasznált alapanyag feldolgozottsági fokára jellemző érték.

Tápanyagszükségleti értékek

Mit is jelent számunkra ez a táblázat?

Azt, hogy szemmel láthatóan jelentős különbség van a kutya és az ember emésztése között, hiszen a hasznosíthatóság egy adott tápanyagra más és más. A kutya jobban hasznosítja a zsírt, az ember viszont jobban fel tudja dolgozni a szénhidrátot és a fehérjét. Mindezek egyenes következménye, hogy az energiát adó tápanyagok napi eloszlásában is van különbség. Ez az epilepszia ellenes ketogén diétában egyértelműen a kutyák javára fog válni. A ketogén diéta alapja az igen magas, jól emészthető zsírtartalom; a normál fehérje tartalom és a minimális szénhidrát tartalom, ebből viszont a rosszul hasznosítható formát kell választani.

Az is leolvasható a táblázatból, hogy 1 g fehérje ill. 1 g szénhidrát elégetése a kutya esetében 3,5 kcal energiához juttatja az állatot, míg az embert 4,1 kcal-hoz. Ugyanakkor 1 g zsír elégetése kutyánál 8,7 kcal, embernél 9,3 kcal energiát szolgáltat. Így a táplálékot (szakszóval takarmány) úgy kell összeállítani, hogy a bennük lévő tápanyagok fedezzék a napi energiaszükségletet.