Miért inkább a főzött eledelek?

Mielőtt a táp okozta problémáról írnánk, egy rövid gondolat erejéig ki kell térnünk a napokban általunk is már hivatkozott Zürichi Egyetem vizsgálati megállapításaira, amely a BARF nyers diétás etetés kockázataira hívta fel a hatóságok, és a felelős állattartók figyelmét.

Mindazoknak, akik a részleteket még nem ismerik, annyit érdemes tudni, hogy a Zürichi Egyetem részéről ennek a vizsgálatnak az indítási oka az volt, hogy 2018. évben az állategészségügyi hatóságok, egy furcsa problémára lettek figyelmesek. Az egyébként gondos svájci kisállat gazdik macskáin, kutyáin végzett orvosi vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a háziállatok több mint felében un. Béta-laktamáz termelő, EBSL-baktériumok szaporodtak el. - hangsúlyozzuk, hogy Svájcban magasabb átlagkeresetből vásárolják a minőségi állateledelt, mint nálunk.

Hogy ez miért aggasztó?

- Mert jobb lenne, ha nálunk is magasabb lenne az átlagbér. Ja, hogy nem erre vonatkozott a kérdés?!

Mert az EBSL-batériumok, amelyek az antibiotikum-rezisztencia kialakulásáért felelősek. 

Meg akarták tudni, mitől alakult ki a kutyákban és macskákban a veszélyes baktérium szaporulat. Mit változtassanak, hogy az EBSL-baktérium fertőződés továbbszaporodásának elejét vegyék? 

Gyanúsan magas volt a probléma a nyersen etetett állatok körében, ezért a svájciak 51 mintát vettek a nyers (BARF) eledel gyártóktól/forgalmazóktól, hogy azokat megvizsgálják. Mintákat állateledel üzletekből és online webáruházakból egyaránt szereztek be. 

Reméljük ülsz, de legjobb, ha meg is kapaszkodsz!

A megvizsgált minták 72,5%-a E coli Enterobaktériummal fertőzött volt, és ebből 62,7% már antibiotikum-rezisztens baktériumtörzs volt! 
További 3,9% még Salmonella fertőzött is volt. 
Royal Society Open Science

Ha nem tudod pontosan, vagy úgy hiszed, hogy a fagyasztott élelmiszereket, húsokat nem érinti ez a probléma, olvasd el a témában írt másik cikkünk, amelyben a baktériumok ellenállóképességéről részletesen tájékozódhatsz. Röviden a lényeg, hogy a hűtést köszönik szépen, jól viselik, ergo a fagyasztástól nem pusztulnak el a baktériumok.

Most akkor arról is, hogy miért van bajunk a tápokkal?

Egy másik cikkünkben leírtuk, hogy a tápokban található bizonyos összetevők, okozhatnak élelmiszer-összetevő allergiát a kutyáknál, de most egy másik problémára fogunk ebben a cikkben rávilágítani. 

Talán már hallottad a kifejezést: fehérjepor, ami sok táp fő összetevője. Más nevén, az un. húsliszt. Ezt az összetevőt az állati fehérjefeldolgozó üzemek állítják elő. Az állati fehérjefeldolgozó üzemeket idősebbektől úgy hallhattad: döggyár.

Tisztázzuk, hogy fehérje lisztet nem tudnak máshonnan vásárolni a táp gyártók, mint az ilyen gyárakból. Vagy építhetnek is maguknak egy teljes állatfeldolgozót, állati dehidralizálót és liofilizálót.

Az egyik gond az, hogy nem csak ilyen üzem kiépítése drága, de maga az eljárás is elég költséges, ami erősen tudja rontani a kutyatáp költséghatékonysági mutatóját, végeredményben az eladhatóságát. Sok tápgyártó van, amelyik  - nem tudja megengedni, hogy a tápgyártó üzemén túl, területet vásároljon az állatok átvételére, vágására, élve- vagy leölve karámban és/vagy hűtőkamrában tárolására, fehérjepor elkészítésére gépsort, majd csomagolási és raktározási gépeket és területet alakítson ki, tartson fenn, (biztos hagytunk ki valamilyen beruházási elemet) hogy aztán alkalmazottakkal üzemeltessen, ezért inkább - egyszerűen megvásárolja a fehérjefeldolgozóból az elkészült fehérjelisztet.

Azért írtuk le ilyen részletesen az előző gondolatot, mert abból származik a második probléma, ami a nagyobb gond. 

Donald R. Strombeck a kaliforniai Állatorvosi Egyetem professzora szerint: 

Húslisztekben lehetséges egy bizonyos endotoxin, ami bármikor belekerülhet a beteg állatokból. Mivel a feldolgozók nem elemzik húsliszt alapanyagának használt tetemeket, az endotoxinra, az jelen lehet benne. Az a tény, hogy a coliform baktériumot ki lehet tenyészteni a húslisztből, megmutatja, hogy az tartalmazza az endotoxint. A húslisztek erősen szennyezettek a baktériumokkal, mert azok forrás nem feltétlenül a levágott állatok, hanem a betegségben vagy balesetben elhullott állatok tetemei. Az állati tetemek néha nem nyúzzák meg, vagy hőkezelik időben, csak több nappal a halál beálta után. Ez idő alatt, ha hűtött helyen is tartják, a baktériumok a bélrendszerben szaporodnak, és elterjednek az egész szervezetben. Így, baktériumokkal és magas koncentrációjú endotoxinnal szennyezett lesz a teljes feldolgozandó hús.

Ha az endotoxin bejut a szervezetbe, akkor eljuthat a májba hogy a májműködést leállíthassa. A nagy mennyiségű endotoxin koncentráció önmagában is károsíthatja a májat. Ha az endotoxin eléri a májat, találkozhat a szervezetben levő más anyagokkal, amelyek normális működés útján vannak jelen. Ezek az egyéb anyagok nem feltétlenül mérgeket. Ilyenek mint A-vitamin, a réz és a vas, és sok gyógyszer. Együttesen azonban már károsíthatják a májat. Összegezve tehát minimalizálni kell az endotoxin jelenlétét, amennyire csak lehetséges.

Következésképpen, folyamatos mérgezéses állapotban is tartaható nem jól választott táppal etetve a kutya. Véleményünk szerint, a méregtelenítési folyamatában gátolt és/vagy blokkolt szervezet immunrendszere erősen terhelt lesz, ez által pedig a daganatos megbetegedések kialakulása fokozott kockázatú lehet.

Egyébként, a professzor úr is elmondja, a kutyáknak főzött eledelek a legjobb, amit adhatsz.

Összefoglalva... Mi is ezért hiszünk abban, hogy a PetPincér főtt kutyaeledelek, amelyek emberi fogyasztásra szánt alapanyagokból készülnek, szakértői receptúra útján összeállítottak, teljes hőkezeléssel baktériummentesítettek, tudnak hosszú és egészséges életet biztosítani a kutyádnak.